Röviden:
- Donald Trump a pekingi csúcstalálkozón személyesen sürgette a kínai államfőt az orosz vezetés befolyásolására.
- A diplomáciai folyamat hónapok óta érdemi eredmények nélkül áll a Donyec-medence sorsa körüli viták miatt.
- A politikai patthelyzet idején az orosz hadsereg jelentősen felerősítette az ukrán városok elleni bombázásokat.
Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint arra kérte Hszi Csin-ping kínai vezetőt, hogy vesse be befolyásait Vlagyimir Putyinnál a béketárgyalások újraindítása érdekében – olvasható a Kyiv Post cikkében. Az amerikai diplomáciai nyomásgyakorlás egy olyan időszakban történik, amikor az egyeztetések holtpontra jutottak, a harctéren pedig szaporodnak az orosz légicsapások.
A South China Morning Post információira hivatkozva a kijevi lap arról ír, hogy a múlt havi pekingi csúcson az amerikai elnök közvetlenül fordult a kínai államfőhöz. Donald Trump arra figyelmeztetett, hogy a békefolyamat teljesen megrekedt, ezért Kína aktívabb közreműködésére van szükség Oroszország felé. Peking eddig semleges szereplőként próbált feltűnni, és következetesen kerülte, hogy agresszornak nevezze a moszkvai vezetést.
A Kijev és Moszkva közötti közvetlen egyeztetések 2025 júliusában omlottak össze Törökországban. Ezt követően amerikai közvetítéssel, háromoldalú formátumban indultak újra a találkozók Abu-Dzabiban, majd Genfben. A megbeszélések azonban a Donyeck régió hovatartozása és a közel-keleti fegyveres konfliktusok miatt ismét zsákutcába jutottak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter május végén elismerte, hogy az eddigi erőfeszítések nem hoztak kézzelfogható eredményt, de Washington továbbra is kész a közvetítésre.
Bevonódtunk, mert azt mondták, mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek erre. Mi voltunk az egyetlenek, akikkel az oroszok és az ukránok szóba álltak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben a CBS News televíziónak arról beszélt, hogy az orosz hadsereg kimerülőben van, így Ukrajnának a tél beállta előtt van egy szűk időablaka a rendezésre.
Szaporodó légicsapások az ukrán városokon
A stagnálással párhuzamosan Moszkva drasztikusan növelte a légicsapások intenzitását. Az orosz külügyminisztérium nemrég nyíltan bejelentette, hogy módszeres támadásokat indítanak a kijevi katonai központok ellen, egyúttal a diplomaták távozását javasolták a fővárosból.
Június 2-án, kedden egy masszív bombázás rázta meg Ukrajnát. Az orosz erők több mint hatszáz pilóta nélküli repülőgépet és tucatnyi rakétát indítottak, ami legalább tizenkét halálos áldozatot és száz sebesültet hagyott maga után.
