Röviden:
- Elfogadta a parlament az alaptörvény tizenhatodik módosítását a Tisza Párt és a Mi Hazánk szavazataival.A javaslatot a Fidesz képviselői nem támogatták, a jogszabály hatálybalépéséhez már csak Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírása szükséges. A tervezet benyújtója szerint a változtatásokkal a politikai önkényt és a hatalmi visszaéléseket kívánják felszámolni.
- A jövőben senki sem tölthet be miniszterelnöki tisztséget összesen nyolc évnél tovább.A szabályozás az 1990 májusa utáni ciklusokat is figyelembe veszi, így Orbán Viktor többé nem választható kormányfővé. A kormánypárti politikusok visszamenőleges és személyre szabott jogalkotásnak minősítették a lépést.
- Felszámolják a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és az állami vagyon visszakerül a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól.A KEKVA-knak juttatott vagyon ingyenesen visszaszáll az államra, a felsőoktatási intézmények esetében ez egyéves átmeneti időszakkal történik. A parlamentben éles szóváltás alakult ki Magyar Péter és Orbán Balázs között az intézkedések kapcsán.
A Tisza Párt és a Mi Hazánk kétharmados többségével jóváhagyta az Országgyűlés azt a tizenhatodik alaptörvény-módosítást, amely alapvetően formálja át a magyar közjogi rendszert és az állami vagyonkezelést – számolt be a 444. Az új alkotmányos passzusok értelmében a jövőben korlátozzák a kormányfői mandátum hosszát, emellett megszüntetik az eddigi alapítványi modellt.
Az állam visszaveszi az irányítást a vagyonkezelők felett
A Melléthei-Barna Márton által jegyzett javaslat rögzíti, hogy senki nem választható meg miniszterelnöknek, aki megszakításokkal együtt már nyolc évig betöltötte ezt a tisztséget. A szabályozás az 1990. május 2-a utáni időszakot is beleszámítja a limitbe. Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter és Orbán Balázs politikai igazgató a vitában arra figyelmeztetett, hogy Európában nincs példa hasonló mandátumkorlátozásra.
Az elfogadott jogszabály felszámolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerét is. Az állam által ezeknek az alapítványoknak juttatott vagyon és annak hozama ingyenesen visszaszáll a központi költségvetésbe mint általános jogutódra. A nem kizárólag állami alapítású intézményeknél az állam kilép a struktúrából, az egyetemi alapítványok kivezetése pedig egy évet vesz majd igénybe.
A parlamenti döntés megteremtette a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének jogi alapjait is, miután törölték az alaptörvényből a szervezet működésére vonatkozó utalást. A keresztény kultúra védelméről szóló első tagmondat ugyanakkor benne maradt a szövegben. Orbán Balázs kiállt a hivatal munkája mellett, hangsúlyozva a civil szervezetek és a médiumok külföldi finanszírozásának átláthatóságát.
Magyar Péter éles kritikával illette a volt kormányfő politikai igazgatóját a vitában.
„Köszönjük neked Balázs, hogy nagyban hozzájárultál a Tisza kétharmados győzelméhez”
A Tisza Párt vezetője a korábbi köztévés nyilatkozatára utalva tegezve ironizált azon, hogy a politikus minden magyarban felkeltette a hazafiság érzését. Magyar Péter jó utat kívánt vitapartnerének a brüsszeli kiküldetéséhez, megjegyezve, hogy senki sem próbálta megvédeni az említett hivatalt a kormánypárti frakcióból.
Mi következhet?
- A köztársasági elnök aláírja a módosítást, és megkezdődik az alapítványok egyéves kivezetési folyamata.
- Sulyok Tamás államfő aláírása késik a vitában is felmerült jogi és alkotmányossági kérdések miatt.
Fotó: Bankó Gábor/444
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!


















