Röviden:
- Az orosz hadsereg toborzása jelentősen visszaesett, hiába kínálnak hatalmas pénzösszegeket a jelentkezőknek.Az idei év első negyedévében húsz százalékkal kevesebben írtak alá szerződést, mint egy évvel korábban. A fronton elszenvedett, havonta harminc-harmincötezer fős veszteségeket a jelenlegi ütemmel már alig tudják pótolni.
- Súlyos munkaerőhiány alakult ki az országban, a hadiipar és a hadsereg ugyanazokért az emberekért verseng.A fegyvergyárak maximális kapacitáson, éjjel-nappal működnek, de a bérverseny felhajtja az inflációt. A költségvetés hiánya négy hónap alatt megközelítette a hatezermilliárd rubelt, a gazdaság pedig recesszióba süllyedt.
- Elemzők szerint elkerülhetetlennek tűnik egy újabb kényszersorozási hullám elrendelése a közeljövőben.A vezetés egyelőre próbálja elkerülni ezt a forgatókönyvet a korábbi tömeges kivándorlás miatt. Ha nem lépnek, hamarosan választaniuk kell a gazdaság teljes alárendelése és a katonai célok csökkentése között.
Történelme során először fizet állampolgárainak a háborús részvételért az orosz állam a hagyományos kényszer helyett, de az ösztönzők már nem működnek – írja a CNN. A katonai elemzőintézetek adatai szerint a Kreml kifogyóban van az önkéntesekből, miközben a hadiipar és a front fenntartása egyre elviselhetetlenebb terhet ró a recesszióba csúszó orosz gazdaságra.
A toborzóplakátokon és a közösségi médiában akár nyolcvanezer dollárnak megfelelő aláírási bónuszt és jelentős adósságelengedést is ígérnek a leendő katonáknak. Ezek olyan összegek, amelyeket az átlagemberek évek alatt sem keresnek meg, a jelentkezők száma mégis drasztikusan esik. Nigel Gould-Davies, a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) munkatársa szerint az anyagi ösztönzők elvesztették a hatékonyságukat:
A rubel nem harcol. Ez az első olyan háború Oroszország történetében, ahol az állam fizet a polgároknak a részvételért, ahelyett, hogy kényszerítené őket.
A kutató rámutatott: a vezetés több katonát veszít a harctereken, mint amennyit képes a soraiba vonzani. A nyugati hírszerzési becslések ötszázezer halálos áldozattal számolnak a háború kezdete óta. A hatalmas, havi szinten fellépő harminc-harmincötezer fős veszteség pótlása alig lehetséges, amit Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés képviselője is megerősített.
Válságban a hátország
A folyamatos emberigény az ország történetének legsúlyosabb munkaerőhiányát idézte elő. A csúcsra járatott, folyamatos műszakban termelő védelmi iparágak képtelenek tovább növelni a kapacitásukat, ráadásul ugyanazokból a rétegekből próbálnak munkaerőt meríteni, mint a hadsereg. A kialakult bérverseny felpörgette az inflációt: miközben a hivatalos júniusi mutató alig haladja meg az öt százalékot, az élelmiszerek ára 2024 eleje óta több mint tizennyolc százalékkal emelkedett.
A gazdasági nyomás egyre látványosabbá válik az adatok szintjén is. Az orosz pénzügyminisztérium is jelezte Vlagyimir Putyinnak, hogy a háborús kiadások felemésztik a költségvetést, miután a hiány az év első négy hónapjában elérte az 5900 milliárd rubelt. Marija Sznyegovaja, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) elemzője szerint a pénzügyi terhek már most komoly kompromisszumokra kényszerítik a Kremlt.
Mi következhet?
- Újabb kényszermozgósítást rendelnek el, lezárva a határokat a hadkötelesek előtt.
- Az erőforráshiány miatt a vezetés kénytelen lesz csökkenteni a katonai célkitűzéseit.
Google keresési beállítás
Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!
















