Mindössze 19 millió ATM-es készpénzfelvétel történt 2025 első negyedévében — ez a legalacsonyabb érték, amit az MNB 2010 óta valaha is mért. Eközben a magyarok közel 5200 milliárd forintot költöttek bankkártyával, miközben a felvett készpénz értéke 2117 milliárdon állt meg. A két és félszeres különbség nem hangulati változás, hanem mérhető szerkezeti elmozdulás. Az itt következő pillanatfelvétel azt térképezi fel, honnan jutott el idáig az ország, hol tart most, és milyen irányba mozdulhat tovább a fizetési piac a következő években.
A készpénz dominanciájától a digitalizáció terjedéséig
Másfél évtizeddel ezelőtt egy átlagos magyar háztartás havi 5,3 alkalommal fizetett bankkártyával, és egy tranzakcióra 6324 forint jutott. Az MNB 2011-es háztartási vizsgálata akkor még azt a következtetést vonta le, hogy a lakosság jelentős része készpénzorientált, és a kártyahasználat inkább rendkívüli alkalomnak számít. A különbség az iskolai végzettség mentén már akkor is éles volt: a legfeljebb nyolc általánost végzett háztartásfők háztartásainak csupán negyedénél fordult elő havonta legalább egy kártyás fizetés, a felsőfokú végzettségűek körében ez az arány 63 százalék körül mozgott. A pénzügyi tudatosság és a kártyahasználat ekkor még együtt mozogtak, és ez a mintázat azóta sem tűnt el teljesen.
A fordulópontot az azonnali fizetési rendszer (AFR) 2020. márciusi indulása hozta. A GIRO Zrt. adatai szerint 2025 februárjában az azonnali átutalások 98,1 százaléka két másodpercen belül teljesült a hét bármely napján. Az infrastruktúra megérkezésével a kártya, az átutalás és az új mobilfizetési megoldások párhuzamos pályán fejlődtek tovább. Az MNB statisztikái szerint a tranzakciók több mint egyharmada a banki nyitvatartási időn kívül teljesül, ami azt jelzi, hogy a felhasználók este és hétvégén is bátrabban indítanak utalást.
A jelen helyzet számokban
A friss MNB-statisztika szerint 2025 végén a természetes személyek bankszámláinak száma elérte a 9,96 milliós forint- és 1,16 milliós devizaszámlás rekordszintet. Az elsődleges fizetési célú számlák száma megközelítette a 7,05 milliót, ami 2016 óta közel egymillió fős növekedést jelent az aktív bankhasználók körében. A vásárlási tranzakciók száma a negyedik negyedévben meghaladta a 7,5 milliót, és minden 26 vásárlásra mindössze egyetlen készpénzfelvétel jutott. Mielőtt a felhasználói oldal felé fordulnánk, érdemes egymás mellé tenni a fő mutatókat — bankkártya, qvik és készpénz párhuzamos szerepe így rajzolódik ki a legtisztábban.
| Mutató | Bankkártya (2025 IV. n.é.) | qvik (2025 IV. n.é.) | Készpénz (2025) |
| Átlagos tranzakcióérték | ~10 000 Ft (fizikai), ~20 000 Ft (online) | ~50 000 Ft (QR/deeplink), 41 500 Ft (kérelem) | ATM-felvétel csökken |
| Elfogadói hálózat | 150 ezer fizikai bolt, 86 300 webshop | 33 879 kereskedő | 5645 ATM |
| Forgalmi súly | meghatározó | AFR-forgalom 4,3% értékben | csökkenő trend |
| Éves dinamika | webshop +44% | tranzakciószám háromszorosa | felvétel −15% évtizedes alapon |
A POS-terminálok darabszáma ezzel párhuzamosan 8665-re csökkent, ami a 2010 óta vezetett statisztika legalacsonyabb értéke. Egy évvel korábban még 11 500 körül állt ez a szám — a kispostai bezárások hatása itt mérhető legtisztábban. A fizikai elfogadás zsugorodása ugyanakkor nem a kártyahasználat visszaszorulását jelzi, hanem a postai csatorna kivonulását, miközben a banki POS-hálózat üzemszerűen működik tovább.
Új belépők a piacon: qvik, mobiltárca, online vásárlás
A 2024 szeptemberében elindított qvik a magyar fejlesztésű azonnali fizetési megoldás, és az első egy évében 5,08 millió tranzakcióból 1600 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított. A 2025 negyedik negyedévi MNB-adatok szerint az AFR-forgalom 4,5 százaléka már qvik-en keresztül fut darabszámban. Az átlagos QR-kódos vagy deeplinkes qvik-tranzakció értéke meghaladta az 50 ezer forintot — közel ötszöröse a fizikai bankkártyás átlagnak. A különbség egyértelműen jelzi, hogy a qvik nem mikrofizetési kategóriaként, hanem nagyobb értékű utalások csatornájaként terjed a piacon.
A mobiltárcák terjedése hasonló ütemű: 2025 végére több mint 3 millió bankkártyát regisztráltak banki ügyfelek a telefonjukba, ami a vásárlásra használt kártyák 41 százaléka. A digitális belépési pontok szaporodása a webshopok piacán a legszembetűnőbb. A digitális szórakoztató platformok, ahol a fiókba történő Login után azonnal elérhető a kártyás vagy átutalásos fizetés, korán átálltak a többcsatornás megoldásokra. Öt év alatt négyszeresére, közel 86 300-ra emelkedett a kártyát elfogadó webshopok száma.
Több párhuzamos tényező hajtja a digitális fizetés térnyerését Magyarországon, és ezek együttes hatása magyarázza a sebességet:
- A qvik elfogadási költsége jellemzően alacsonyabb a kártyás tranzakciók díjánál
- A kereskedői számlán azonnal megjelenik az összeg, nem 1–2 napos elszámolással
- 2021 óta törvény kötelezi a kereskedőket valamilyen elektronikus fizetési mód biztosítására
- A mobiltárcához nem kell fizikai kártya, ami csökkenti a csalási kockázatot
- A bankok ügyféloldali díjkedvezménnyel ösztönzik a rendszeres kártyahasználatot
- Az online vásárlók száma 2024-ben már meghaladta az 5,2 millió főt, ami egy év alatt 300 ezer fős növekedést jelent
Hová tart a fizetési piac?
A jegybanki várakozások szerint 2026 első felében további nagy kiskereskedelmi láncok vezetik be a qvik-et. Az MNB 2025 júliusától vezeti be fokozatosan a Központi Visszaélésszűrő Rendszert, amely minden azonnali utalást valós időben vet össze csalásgyanús mintákkal. A bankkártya, az átutalás és a qvik így nem egymást kiváltják, hanem egymás mellett rétegződnek.
A készpénz mégsem tűnik el a piacról. A jegybank 2025 júliusi mérlegében 9262 milliárd forintnyi forgalomban lévő készpénzt rögzített. A digitális tranzakciószám robban, miközben a készpénzállomány nominálisan nő — a magyar piac jövője többrétegű rendszer, amelyben a 2010-es évek kétpólusú szerkezete fokozatosan négyrétegűvé oldódik fel.
