A főszereplők lecserélődése után Magyarországon sokan az ukrán kapcsolatok újraindítására számítottak. Ez azonban nem következett be. A kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben az új hatalom inkább kerüli az éles fordulatokat. Ez különösen szembeötlően mutatkozik meg a kárpátaljai téma elmozdulásának hiányában és az ukrán európai integráció körüli növekvő feszültségben. Magyar Péter csapata világossá tette, hogy a magyar kérdés Ukrajnában továbbra is a kétoldalú napirenden marad, és senki sem fog Kijevnek a honfitársak jogainak rovására segítséget nyújtani.
Bár május elején visszaadták egy ukrán állami bank márciusban Budapesten visszatartott pénzeszközeit és értékeit, a kárpátaljai kérdés továbbra is a két ország viszonyának legmérgezőbb témája marad, és Orbán Viktor távozása itt semmit sem változtatott. Budapesten változatlanul meg vannak győződve arról, hogy Kijev a magyar közösség érdekeit sértő politikát folytat.
Az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásain Magyar Péter jelezte, hogy kedvezőbb feltételeket szeretne elérni az ukrajnai magyar kisebbség számára, mielőtt Magyarország támogatná a hivatalos uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását Kijevvel. Még azt is felvetette, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a határon, Beregszásznál, hogy valamiképpen befolyásolja a helyzetet.
Az új csapat számára ez – akárcsak a régi számára – nem diplomáciai vita, hanem a nemzetpolitika fontos része. A magyar társadalom elvárja a hatalomtól a határon túl élő honfitársak aktív védelmét. A téma figyelmen kívül hagyása belpolitikai megrázkódtatásokhoz vezetne magában Magyarországon, ezért valójában nem történt változás, csupán a nyilatkozatok hangneme módosult.
Kárpátalja nem az egyetlen pont a nézeteltérések listáján. A magyar gazdálkodók és agrárvállalkozók képviselői, talán akaratlanul is, az egész EU félelmeit fogalmazzák meg. Arról a pénzügyi teherről van szó, amelyet Ukrajna tagsága hoz majd magával. Több száz milliárd euró fog elmenni az infrastruktúra újjáépítésére, a korrupcióra, a jogszabályok harmonizációjára és a gazdaság modernizációjára. Az uniós forrásokból származó támogatásokra érzékeny magyar gazdaság számára ez komoly kockázat és újabb problémák forrása. Magyar szakértők azt jósolják, hogy az „európai pénztárcáért” folyó versenyben az ország veszíthet, és a finanszírozás drasztikus csökkenésével szembesülhet.
Bár Magyar csapata kerekebb fordulatokat használ, mint a „fokozatos integráció” és a „feltételek teljesítésének szükségessége”, a lényeg változatlan. Magyarország nem kívánja feláldozni saját polgárainak jólétét és a kárpátaljai közösség sorsát Kijev Európai Unióba történő gyorsított felvételéért.
