USD
44,84
EUR
51,79
1000 HUF
145,70

Drasztikusan visszaesett az ukránok által bevallott külföldi jövedelem

Röviden:

  • Összességében csökkent az ukrán állampolgárok által bevallott jövedelem a 2025-ös adóévben.Bár a beadott nyilatkozatok száma nőtt, a teljes összeg 299 milliárd hrivnyát tett ki. Ez mintegy 27 milliárd hrivnyás visszaesést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amit az adóhivatal hivatalos kommunikációja nem vert nagydobra.
  • A külföldről származó bevételek bevallása terén még drasztikusabb a visszaesés aránya.Míg 2024-ben 34,2 milliárd hrivnyát vallottak be ebből a forrásból, idén ez az összeg 20,7 milliárdra zuhant. Mindez úgy történt, hogy a dokumentumokat benyújtók száma jelentősen, több mint harmadával emelkedett.
  • A hatóságok kommunikációja és elrettentő taktikája a vártnál ellentétes hatást váltott ki.Az adószolgálat folyamatosan az automatikus nemzetközi banki adatcserével és az új kockázatelemző rendszerekkel fenyeget. A szakértők szerint a transzparencia hiánya miatt a határon túli ukránok inkább bizalmatlanok az állammal szemben.

A 2025-ös adóévre vonatkozó bevallási kampányt sikerként könyvelte el a kijevi hatóság, a számok mögé nézve azonban komoly visszaesés látszik: a teljes deklarált jövedelem 8,3 százalékkal, míg a külföldi bevételek közel negyven százalékkal zuhantak be – derül ki a ZN.ua elemzéséből.

Szelektív adatközlés a hivatal részéről

Leszja Karnauh, az Állami Adószolgálat megbízott vezetője a minap arról számolt be, hogy idén 176 ezer vagyonnyilatkozat érkezett be, ami enyhe növekedés a tavalyi évhez viszonyítva. A hivatalos állami tájékoztatás ugyanakkor elegánsan elhallgatta a pénzügyi végösszeget, amely 326 milliárd hrivnyáról 299 milliárdra csökkent. A portál értékelése szerint ez a fajta hiányos kommunikáció rávilágít arra, hogy a hatóságok és a lakosság közötti párbeszéd távol áll az őszinteségtől.

A külföldön élő és dolgozó polgárok helyzete még szembetűnőbb statisztikai ellentmondást mutat. Tavaly az akkori hivatalvezető még 34,2 milliárd hrivnyányi határon túli bevételről tett jelentést, idén viszont már csak 20,7 milliárd szerepel a statisztikákban. Ha ehhez hozzávesszük a hrivnya értékvesztését és a magas inflációt, a reálértéken mért zuhanás még sokkal súlyosabb képet fest.

Fenyegetés helyett elemzés kellene

A kijevi adóhatóság az elmúlt években agresszív taktikát választott: folyamatosan az automatikus nemzetközi adatcserére és az új kockázatkezelő rendszerekre hivatkozva próbálta bevallásra bírni a külföldre menekülteket. A cikk rámutat, hogy az orwelli módszerek és a fenyegetőzés kontraproduktívnak bizonyultak. A polgárok egyáltalán nem látják át, hogyan működik a gyakorlatban az adatok rendszerezése, ami gyanakvást szül.

A helyzet tisztázása érdekében a Pénzügyminisztériumnak mélyreható vizsgálatot kellene készítenie. A gazdasági szakértők szerint a számokat külön le kellene bontani azokra a befogadó országokra, amelyekkel Ukrajnának érvényes kettős adóztatást elkerülő egyezménye van.

Szigorodó banki ellenőrzések várhatók

A romló hajlandóság miatt borítékolható, hogy az állam szigorúbb eszközökhöz nyúl majd. Az adóhivatal célkeresztjébe kerülhetnek azok, akik még mindig ukrán adóügyi illetőségűnek számítanak a nyilvántartások szerint. Sokszorosára nőhet a külföldi hatóságoktól kapott információk alapján indított vizsgálatok és a kiszabott bírságok száma is.

Ezzel párhuzamosan a hazai bankszektor képviselői május közepén új memorandumot írtak alá a fizetési piac átláthatóságáról. A megállapodás szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat ír elő a határon átnyúló tranzakcióknál, ami tovább szűkíti a mozgásteret azok számára, akik a hivatalos csatornákat megkerülve próbálják kezelni a külföldön szerzett jövedelmüket.

Google keresési beállítás

Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!

Iratkozzon fel, hogy elsőként értesüljön híreinkről!

Ezt olvasta már?